A földlabdás és konténeres karácsonyfa csak akkor marad életben, ha feldíszítés előtt fokozatosan beszoktatjuk a szobába, majd egészen a kiültetésig megfelelően gondoskodunk róla.
A környezettudatos gondolkodástól vezérelve egyre többen vásárolnak élő fenyőt, jóllehet a kifejezetten karácsonyra termesztett példányok kivágása nem tekinthető környezetkárosításnak. Gyökeres fából legfeljebb 1,5 m magasat válasszunk, mert a nagyobbakat túlzottan megviselik a környezetváltozással járó viszontagságok. Hazaszállítás után a kert napos részén tároljuk, és ne engedjük kiszáradni a földlabdáját.
Lakáskultúra cikk 2015 december – Élő fenyő a lakásban
Feldíszítés előtt néhány nappal hűvös, fagymentes helyen kezdjük el a hozzászoktatását a benti viszonyokhoz. Minél távolabb kerüljön a kályhától, fűtőtesttől! A kiszáradás ellen helyezzük egy akkora edénybe, hogy kényelmesen lehessen öntözni. Csak annyi vizet öntsünk rá, amennyi alul nem folyik ki. Az is jó megoldás, ha az alján kilyukasztott vödörben lavórba állítjuk, hogy megszívhassa magát. A díszek leszedése után pihentessük fagymentes helyen, pl. fűtetlen garázsban, világos pincében vagy lépcsőházban, és tartsuk nedvesen a földjét.
Kora tavasszal, amint a talaj felenged és már nincs nagy sár, készítsünk a földlabdánál kétszerte szélesebb, illetve mélyebb ültetőgödröt. Mivel a bármilyen talajban jól fejlődő feketefenyő kivételével gondoskodni kell a talaj savanyításáról, a kiásott földhöz keverjünk tőzeget vagy tűlevelű örökzöldekhez árusított savanyú ültetőközeget. Ezt lapátoljuk a gödörbe a konténerből kiemelt vagy a zsákból kiszabadított földlabdás fenyő köré, és a tömörítést követően szórjunk rá 5-7 cm vastagon mulcsot (fenyőkérget) az átfagyás ellen. Végül karózzuk ki a fát, és fagymentes időben ne felejtsük el meglocsolni!
A kiültetett fát legfeljebb egy éven belül költöztethetjük át másik helyre. Azon túl . a gyökérzet óhatatlan sérülése miatt – kockázatos a bolygatása. Vegyük figyelembe, hogy a fenyők fényigényesek: ha legalább egy napszakban, délelőtt vagy délután nem éri őket közvetlen napsütés, kiritkulnak és -fakulnak. Legtöbbjük kúp vagy gúla alakú, így a föld felszínéhez közel igencsak terebélyesek. A vízszintes ágrendszerűek igénylik a legtöbb helyet. A fánk évek múltán sem lesz útban, ha minden irányban kb. 3 m szabad helyet hagyunk körülötte. Ablak elé ne ültessük, mert idővel elfogy a fény!
Tudta-e?
A földlabdás fenyő a talajból kiemelt, megcsonkított gyökerű fa, a konténeres példányokat pedig eleve edényben nevelik a faiskolában.
A Kaukázusban honos jegenyefenyőt felfedezőjéről, Alexander von Nordmann (1803-1866) finn természettudósról nevezték el Nordmann-fenyőnek. Semmi köze Normandiához!
Mire figyeljünk?
Az élő fenyőnek jutazsákba csomagolt kerek, tömött földlabdája legyen! Kicsi, laza, kevés földdel rendelkező földlabda esetén nincs sok esély a begyökeresedésre.
Ha lecsípett tűlevél meghajlítás után visszaegyenesedik, nyugodtan megvehetjük a fát.
Szöveg: Török Zsuzsa és Kiss Gábor
