Kertfenntartás

KERTFENNTARTÁS

Miután megépül egy kert, általában sajnos nem elegendő az, hogy hátradőlünk és élvezzük a látványt. Még a legminimalistább stílusban megtervezett és megépített kerteknek is szükségük van a karbantartásra, hiszen a kert legfontosabb alapanyaga, az élő növény ápolást igényel. A fákat és cserjéket metszeni, formázni kell, folyamatosan figyelni kell a kártevők pusztítására és a kórokozók okozta betegségekre. A szakszerű kertfenntartás legalább olyan fontos egy kert életében, mint a születése előtti, átgondolt kerttervezés és az azt követő szakszerű kertépítés.

Kertfenntartási feladatok

Kertfenntartási feladatok

A fásszárú növények tavaszi és őszi alakító metszésén túl általában év közben is kell metszeni. Az elvirágzott és/vagy nagyon hosszú, erőteljes hajtásokat érdemes visszavágni, így a növekedési időszakban is sokat tehetünk azért, hogy növényeink év közben végig a legideálisabban fejlődjenek, és kitöltsék azt a teret, ahová szánták. A gyakori metszéssel érhetjük el, hogy növényeink gyorsabban besűrűsödjenek. Ez a kerítések menti növényzetnél különösen fontos, ahol általában mindenhol valamilyen kellemetlen látvány eltakarása az elsődleges cél.

A fákat és cserjéket pusztító betegségek mellett figyelni kell a virágos évelő növények és a gyep betegségeire is. Az évelők legnagyobb részénél szerencsére elég ritka, hogy betegség támadná meg őket, egy kis csoportjukat viszont veszélyeztetik a gombabetegségek, leginkább a lisztharmat.

A gyep legfőbb ellensége is egy gombabetegség, ami ellen vegyszeres permetezéssel védekezhetünk. A gyep gombabetegségét gyakran összekeverik a szárazsággal, mivel hasonló a megjelenése: a fű megbarnul és/vagy megsárgul, első ránézésre olyan, mintha nem kapna elég vizet. Sokan ilyenkor fokozzák az öntözést, ami csak tovább rontja a helyzetet, mivel mint minden gomba, a gyepet megbetegítő gombafajok is gyorsabban szaporodnak nedves környezetben. A gyep barnulásának/sárgulásának további oka lehet a fűnyíró életlen kése, ami inkább csak roncsolja a fűszálakat, és nem vágja. A roncsolódó fűszál ilyenkor tövig visszabarnul, s ennek látványa nagyon hasonlít a gombásodás okozta színelváltozásra. Ezért is fontos, hogy a kertfenntartást megfelelően felkészített gépekkel végezzük.

 

Cégünk az alábbi kertfenntartási feladatok elvégzését vállalja:

– magánkertek, társasházak kertjeinek teljes körű fenntartását

– gyepgondozás: fűnyírás, gyepszellőztetés, szelektív gyomirtás, tápanyag utánpótlás/műtrágyázás

– automata öntözőrendszer karbantartása, javítása, téli víztelenítés

– fásszárú dísznövények, sövények és gyümölcsfák metszése, formálása

– általános növényvédelem (szelektív gyomirtás gyepben, dísznövények és gyümölcsfák kártevők és kórokozók elleni védelme, tavaszi lemosó permetezés)

– vízfelületek (kerti tavak, csobogók) beüzemelése és karbantartása

– magas, veszélyessé váló fák metszése és kivágása

– zöldhulladék elszállítás

– ipari területek kaszálása

– térburkolatok javítása, térburkolás

– általános takarítás, hulladék elszállítás

 

 

KERTFENNTARTÁSI ÚTMUTATÓ
Félárnyékos-árnyékos belső udvarokon lévő növények gondozása

A zárt belső udvarok jellegükből adódóan erősen egyedi mikroklímával rendelkeznek.

Pozitív tulajdonságaik és amire figyelni kell:
A szél jóval kevésbé képes a növényekben pusztítást végezni, így ilyen területeken jó alkalom nyílik a magas száron virágot fejlesztő évelők használatára. Ezek a növények szerencsés módon magas díszértékkel rendelkeznek, és ritkábban is fordulnak elő a magyarországi kertekben (Delphinium fajok, Lupinus polyphyllus/erdei csillagfürt, Aconithum/sisakvirág fajok, Dicentra/szívvirág, Digitalis/gyűszűvirág fajok)

Egy ilyen udvar/kert téli átlaghőmérséklete több fokkal magasabb, mint a környező területeké, emiatt a kemény teleken kisebb fagykárral lehet számolni. Téves azonban az a nézet, hogy a belső udvarokban a mediterránból/trópusokról származó, közkedvelt növények (citromfa, narancsfa, agávé, aloé, pálmafélék) átteleltethetőek az udvaron. Mínusz 1-2 foknál ezek a növények sehol nem bírnak többet, így legkésőbb november közepén mindenképp érdemes világos, hűvös helyre menekíteni ezeket a növényeket.

A félárnyékos-árnyékos fényviszonyok miatt a növényeket kevésbé veszélyezteti a kiszáradás. Ez ugyanakkor veszélyt is jelent, mert épp az árnyékos jelleg miatt általános a felfogás, hogy az itt lévő növényeket keveset vagy alig kell öntözni. Ez csak a tavaszi-őszi hónapokban van így, a nyári melegben főként a cserjék/évelők párologtatása miatt a növények gyorsan kiszárítják maguk alatt a talajt, ilyenkor tehát ügyelni kell a folyamatos vízutánpótlásra. Emellett a talaj saját párologtatása is jelentős. Mindezekből következik, hogy 25-30 fok feletti hőmérséklet esetén heti legalább 2 alkalommal kell öntözni. Tavasszal és ősszel a csapadékmentes időszakok (ha legalább 10 napig nem esik az eső) jelentenek veszélyforrást, mert ilyenkor bár este-éjszaka-reggel hűvös az idő, de napközben 20-25 fokig is felszökik a hőmérséklet, és ezen a hőmérsékleten már a növények erősen párologtatnak. A kiszáradás szempontjából további veszélyforrást jelent, ha a kertben áll egy vagy több nagyméretű fa, ezek ugyanis több milliméter csapadékot is képesek felfogni a levélzetükkel, illetve ágrendszerüknek köszönhetően a lombkoronából a vizet a törzsükhöz vezetik, így a lombkorona alatti többi területre alig jut víz. Ezen túl pedig, a fák felszínt behálózó gyökérzete is hozzájárul a talaj felső rétegének gyors kiszáradásához.

Negatív tulajdonságaik és amire figyelni kell:
Az enyhébb szélmozgás és az árnyékos jelleg miatt a levegő páratartalma az átlagnál magasabb, emiatt főleg a gombabetegségek (lisztharmat, tűzelhalás, örökzöldeket megtámadó gombabetegségek) megjelenése gyakoribb az átlagnál. A kerteekt heti rendszerességgel érdemes megvizsgálni, mert ha egy betegség megjelenik, a kis tér és a fentebb sorolt okok miatt a betegségek terjedése is átlagon felüli gyorsaságú. Egy erős fertőzés 2-3 hét alatt képes elpusztítani egy erős, nagyméretű cserjét is. A lisztharmat terjedése pedig egyszerűen csak több bosszúságot és sokkal nagyobb munkát okoz.

Az árnyékos jelleg és a párás levegő miatt a gyökérrothadás gyakoribb oka lehet a növénypusztulásnak. Zárt udvarokon mindenki szívesen használ kaspós és balkonnövényeket. Az ezek táljában folyamatosan pangó víz tavasszal és ősszel, tehát 10-25 fokos levegőhőmérséklet mellett veszélyes a növényekre. Öntözés vagy nagyobb eső után a nyári hónapok kivételével ne álljon a víz az edények táljában! Természetesen kivételt jelentenek ez alól a nagy vízigényű növények, mint a banánfa, a vízipálma vagy a mocsári hibiszkusz.

A gyökérrothadás másik gyakori oka a nem megfelelő vízelvezetés és a tömött, agyagos szerkezetű talaj. Mind a cserepes növények esetében, mind a belső udvarokban gyakori kiemelt ágyásoknál ügyelni kell arra, hogy a víz könnyen el tudjon szivárogni a talaj alsó rétegeibe. A növények földje semmiképp ne legyen csak termőföld, hanem tőzeggel és növényi komposzttal lazított vegyes ültetőközeg. Legideálisabb az 1/3-1/3-1/3 arány, emellett pedig a cserép/kiemelt ágyás aljára erősen ajánlott 5-10 cm vastagságban nagy szemű kavicsréteget teríteni, amit geotextiliával választunk el a talajrétegtől, máskülönben a kavicsréteg értelmét veszti, hiszen a föld azonnal eltömíti a kavicsréteg pórusos szerkezetét. A víz szabad elfolyását is minden esetben biztosítani kell.

A félárnyékos-árnyékos pozitív tulajdonság negatív is egyben, mivel az elmaradó rendszeres öntözés miatt 25 fokos hőmérséklet felett a talaj kiszáradása gyakran bekövetkezik. Június-augusztus hónapokban, ha nem esik érzékelhető mennyiségű eső (ami 15-20 cm-es mélységben átáztatja a talajt), hetente 2x szükséges öntözni. A magas falak által határolt szűk terek miatt az esőárnyékos területek is sokszor gondot jelentenek. Például: egy 4 emeletes házban, ahol az udvar/kert szélessége 6-8 méter, a vízcseppek függőlegestől 10-12 fokkal eltérő beesési szöge miatt előfordulhat, hogy a kert felére alig jut csapadék. Ilyenkor maga a tény, hogy „esett az eső” megtévesztő, s ha ilyenkor kimarad egy-két öntözés, máris nagy lesz az esélye a kiszáradásnak.

Cserepes és balkonnövények teleltetése

Az évelő növényekkel beültetett balkonládák teleltetése a nyáron a szabadba kitehető cserepes növények teleltetéséhez hasonló módon történik. Legideálisabb, ha a ládák világos, de hűvös helyre kerülnek. A szobanövényekkel ellentétben viszont nem baj, ha ez a hely fagyos, mivel az évelő növények fagytűrőek. Télen veszélyt jelent a kiszáradás, főként az örökzöld évelők esetében, mivel a növény életfunkciói nulla fok feletti hőmérsékleten működnek, tehát párologtat. Általánosan elmondható, hogy minél kisebb földben van egy növény, annál gyakrabban kell öntözni, hiszen a több föld több vizet képes megtartani. Ha a balkonládákat nem tudjuk a teleltetés szempontjából ideális helyre vinni (például mert a ládában lévő, támasztékra futtatott futónövények miatt a láda nem mozgatható), akkor leginkább a gyökérrothadás jelenthet veszélyt a növényekre, amennyiben sok eső esik. Száraz téli időben, főként, ha közvetlenül rásüt a nap a növényekre, télen is számolni kell a talaj kiszáradásával. Hetente-kéthetente egyszer kevés vízzel ilyenkor se felejtsük el megöntözni a növényeket. Az alátétekben álló vizet azonban télen mindenképp kerüljük! Néhány növény esetében télen leginkább az atkák és a tetvek károkozására kell figyelni. A kártevők megjelenésére enyhe teleken kell számítani, 10 fokos hőmérsékleten ezek a rovarok már aktívak, és 2-3 hét alatt elszaporodnak. Gombabetegségek a téli időszakban nem jellemzőek.

——————————

kertfenntartás, kertfenntartás Budapesten, automata öntözőrendszer karbantartás, automata öntözőrendszer víztelenítés, fakivágás, veszélyes fák kivágása, növényvédelem, permetezés, örökzöldek gombabetegségek elleni permetezése, gyümölcsfák metszése, cserepes növények teleltetése, ipari kaszálás, zöldhulladék elszállítása, gyep karbantartás, szelektív gyomirtás

Comments are closed