Kerttervezés

KERTTERVEZÉS

Ideális esetben a kertépítést megelőzi a kerttervezés folyamata, amikor végiggondoljuk a kert használatát, átbeszéljük a leendő funkciókat, és az elképzeléseket (növényeket és épített elemeket) konkrét formába öntve, logikusan elhelyezzük a kertben úgy, hogy közben az összkép esztétikus is legyen.

 

kerttervezes_budapest_01

Kertterv részlete – kerttervezés Budapesten

A funkció szolgálhat praktikus célokat, mint például egy út, egy burkolt felület bárhol a kertben, vagy egy árnyékot adó pergola, de készülhet csupán díszítő célzattal is. Ezért is érdemes átgondolni a legelején, hogy valóban szükségünk van-e mindenképp zárt burkolatra vagy egy épített sütögetőre a kert végén, vagy elég egy kis helyet szorítani a mobil kerti grillnek a terasz egyik sarkában.

kerttervezes_kezdo_kep

A kerttervezés folyamata az alábbi lépésekből áll:

Helyszíni felmérés és vázlatterv(ek)

– Első alkalommal felmérésre kerül a kert és a benne lévő elemek, pl. meglévő és kivágandó fák, meglévő burkolatok, egyéb épített objektumok (pergola, támfalak, kert ház, stb.). A helyszíni felmérés ingyenes.

– A felmérés alapján elkészül egy digitális alaprajz, ami a további munka alapját képezi.

Geodéziai felmérés

Amennyiben a telekadottságok megkívánják, a kert geodéziai felmérésére teszünk javaslatot. A szintek pontos ismerete elengedhetetlen a kivitelezési munkához, a költségkiíráshoz. A szemmérték ilyen esetekben sosem lehet mérvadó, hacsak nincsenek határozott viszonyítási pontok (pl. egy zsalukő támfal). Nagyobb méretben viszont már ez sem alkalmazható megbízhatóan.

– Ezt követően az első megbeszélés alapján elkészítjük a vázlattervet és annak változatait. Ha a kert adottságai vagy az elképzelések annyira szerteágazóak, hogy nincs egy konkrét irány, akkor több vázlattervet készítünk. A gördülékenyebb munka érdekében célszerű ezt elkerülni, ezért érdemes az elején több időt szánni arra, hogy eldöntsük, mit is szeretnénk látni a kertben, és hogyan használjuk akár évek múltán is.

A kertépítészeti vázlatterv tartalmazza:

– szintkülönbségek jelölését, terepviszonyokat

– az utak, burkolatok elhelyezkedését, méretét

– főbb növénycsoportokat (szoliter fák/cserjék, örökzöld/lombhullató növénycsoportok, sövények, növénycsoportok, takarások, átlátási kapcsolatok, nagyobb évelőágyak, frekventált helyek fontosabb növényei)

– kerti építményeket (támfal, kerti tó, csobogó, pergola, faház, stb.)

– növényágyak/gyepfelület arányát

Egy kertre készült 3 kertépítészeti vázlatterv:

Kerttervezés folyamata - kertépítészeti vázlatterv 01

Kerttervezés folyamata – kertépítészeti vázlatterv 01

Kerttervezés folyamata - kertépítészeti vázlatterv 02

Kerttervezés folyamata – kertépítészeti vázlatterv 02

openairkert_kerttervezes_01_kertepiteszeti_vazlatterv 1

Kerttervezés folyamata – kertépítészeti vázlatterv 03

Miután elkészült a vázlatterv, újabb megbeszélést követően szükség szerint áttervezzük a kertet, a meglévő ötleteket kidolgozzuk és összehangoljuk az újakkal. Így készül el a részletes terv, ezt nevezzük kertépítészeti tervnek.

 kerttervezes_budapest_03

A kertépítészeti terv tartalmazza:

– tereprendezési terv: a terep szintezettségét, a burkolatok, lépcsők magassági pontjait

– az utak, burkolatok pontos méretét

– növénykiültetési terv: a növénycsoportokat alkotó növények neveit (fák-cserjecsoportok-évelőágyak)

– kerti építmények pontos helyét, méretét (támfal, kerti tó, csobogó, pergola, faház, stb.)

– növényágyak/gyepfelület pontos arányát

– világítási terv

– öntözőterv

 

A kertépítészeti terv elkészültét követően érdemes még egyszer átbeszélni a részleteket, újra átgondolni mindent, s ha kell, változtatni és pontosítani az elképzeléseket. Ezt követően lehet elkészíteni a végleges növénykiültetési tervet.

 

Növénykiültetési terv

A növénykiültetési terv három részből áll:

– számozott növénylista, ami tartalmazza a növény latin és magyar nevét, a növények darabszámát és a javasolt beszerzési méretét

– maga a számozott növénykiültetési terv, amin a tervezett növények egyenként vagy egy növényfajon belül csoportonként szerepelnek számokkal

– a lista és a terv számozásának megfelelő növénytablók – a növényeket képekkel és rövid információkkal szemléltető bemutatóanyag (méret, növekedés üteme, virágszín, virágzási idő, termés), A4-es méretben, digitális formában

Évelő kiültetési terv – látványterv

Évelő kiültetési terv – kert látványterv

Növénytablók:

 

A kerttervezés folyamata - számozott növénylista és növénykiültetési terv

A kerttervezés folyamata – számozott növénylista és növénykiültetési terv

 

Részlettervek

A tervezett objektumokról szükség szerint a kerti elemek megépültét segítő részletterveket készítünk, mint pl.: pergola, támfal, lépcső, kiemelt ágyás/fűszerkert, burkolatok rakási/színezési mintái stb.

A részlettervek készítése egyedi árazás alapján történik, gyakran inkább a látványterv részét képezi.

 

Nézetrajzok, metszetek

A kert legfontosabb, legfrekventáltabb részéről rajzolt vagy élethű nézetrajzokat készítünk (fotó realisztikus látványterv), ami segít elképzelni a tervezett végeredményt, a növények és a kerti objektumok összképét.

openairkert_kerttervezes_06_reszlet_metszet

A kerttervezés folyamata – részlet – metszet

 

Kert látványtervek

A látványtervekre az alábbi cikkekben talál további példákat:

Kert látványterv, nézetrajz, metszet

Kerttervezési ötletek – Máriaremete – Mit ültessünk a ház homlokzata elé?

 

Kert látványterv - nézetrajz

Kert látványterv – nézetrajz

Kert látványterv - nézetrajz

Kert látványterv – nézetrajz

Évelő növénykiültetés – kert látványterv

 

Automata öntözőrendszer terve

Az öntözőtervben megadjuk a rendszer megépítéséhez szükséges anyagmennyiség: a különböző átmérőjű csövek az öntözési körök kialakításához, a csepegtetőcső mennyiségét, a szórófejek és fúvókák számát, típusát, a különféle idomok, toldók, fittingek számát, a vezérlő típusát, a kiegészítő egységek típusát (pl. esőérzékelő, nyomáscsökkentő, kút használata esetén szivattyú és nyomásszabályzó típusa stb.). Az öntözőterv tartalmazza az anyagok árát darabra lebontva.

 

Árazatlan költségvetés – ajánlat

Miután elkészült a kertterv, nekiállunk az ajánlat összeállításának. Az árajánlat tételesen tartalmazza a kert megépítéséhez szükséges összes tételt, logikai sorrendben. A tételes árajánlat előnye, hogy nincsenek rejtett tételek, minden egység pontosan leellenőrizhető.

Az árajánlatban szerepel a már korábban elkészült növénylistában szereplő összes növény darabonkénti ára méretmegjelöléssel.

 

Miért érdemes megterveztetni a kertet?

A fentebb leírtakból bizonyára látszik már, hogy egy kertterv egyáltalán nem kidobott pénz, sőt. Egy jól átgondolt kerttervvel biztosan pénzt spórol a kertépítés során. Vázlatpontokba szedtük az előnyöket:

– Jó kert nincs tervezés nélkül, mint ahogy épület, fejlesztés, beruházás, iparcikkek stb. sem. Az átgondolt kerttervnek köszönhetően minden a helyére kerül, nincs pluszmunka, felesleges kiadás, nincs szükség utólagos visszabontásra. A kertre is érvényes az életben gyakran alkalmazott hármas egység: tervezés – kivitelezés – fenntartás; ezek egymástól el nem választhatók, sorrendjük nem cserélhető fel és el nem hagyható egyik elem sem.

– A kert adottságainak maximális kihasználásával is pénzt spórolhatunk. Itt leginkább a terepadottságok figyelembevételére érdemes koncentrálni, például egy új építkezés során érdemes már az épület születésekor gondolni a kert főbb elemeire, így utólag nem lesz szükség arra, hogy több tíz köbméter földmunkát kelljen elvégezni, vagy ugyanígy sok köbméter töltőföldet kelljen a kertbe behozni.

– A növényzet fejlődése sok évig garantáltan nem fog gondot okozni, hiszen mindenhová a legmegfelelőbb növény került. Egy szép fát nem kell évek múltán kivágni, mert rossz helyre ültették és beárnyékolja a házat, vagy éppen takarja a legszebb kilátást. A növények nem fogják elnyomni egymást, mert – ismerve azok növekedési ütemét – minden fa, cserje és évelő növény ideális távolságra kerül beültetésre. Jó kertterv esetén nem fordulhat elő az a hiba, hogy később a növények túlságosan beárnyékolják a helyiségeket vagy terebélyesedő ágrendszerükkel akadályozzák a közlekedést.

– A pontos kertterv alapján minden részletre kiterjedő, tételes árajánlatot lehet adni, ami a kertépítés során egyszerűen számon kérhető.

– A megrendelő és a kivitelező értelemszerűen máshogyan gondolkodik egy kert megépítése során. A kivitelezőnek sok minden magától értetődő, míg a megrendelőnek nagy valószínűséggel ez az első ilyen élmény, ahol minden újdonság, minden kicsit bizonytalan. Ennek a bizonytalanságnak az eloszlatása miatt is szükség van a kerttervre, így sok kellemetlen félreértés megelőzhető.

– A vállalkozó (kivitelező) pontos és részletes árajánlatot tud adni a méretkimutatás és a növényjegyzék alapján, amit az építés során illetve a kert átvételekor számon lehet kérni, sokkal kisebb az “átverés”, de legalább is a félreértések veszélye.

– A kivitelező felvonulása után azonnal kezdődhet a munka, mert van mihez tartani (tervrajz), nincs spontaneitás, ami később káros lehet.

– A megrendelővel többször egyeztetett anyag az ő elképzeléseit tartalmazza a tervező szakértelmével párosítva.

– A kerttervezés ára – néhány év alatt kiderül, ha mellőzzük – megtérül a szakértelem nélkül rossz helyre ültetett és később kipusztuló vagy kényszerű kivágásra ítélt növények árában, nem is beszélve a spontán épülő architektúráról, aminek helyét, méretét, létét megbánja az építtető.

– A kivitelezés előtt időben (1-4 hónap) készült kerttervet többször át lehet nézni, “átböngészni”, és a változtatásokról még a kertépítés előtt dönteni.

– A fentebb leírtak ellenére valójában nincs 100 %-ban megvalósult terv, mivel a kivitelezés során a megrendelő, az építő vagy a tervező változtatást kezdeményez a megváltozott viszonyoknak vagy elképzeléseknek megfelelően.

 

A kerttervezés ára, kerttervezési díjszabás:

A kerttervezés díját a helyszíni szemlét követően tudjuk megállapítani, miután megismerkedtünk a helyszínnel, az adottságokkal, az elvárásokkal, vagyis látjuk a kerttervezési feladat méretét és bonyolultságát.

A kertterv árát alapvetően 2 tényező határozza meg:

– a kert, tervezési terület nagysága

– a feladat bonyolultsága: terepviszonyok (sík vagy lejtős terület), a meglévő épített elemekhez való alkalmazkodás szükségessége, tervezett épített elemek száma és típusa, növénykiültetés részletezettsége, változatos benapozási viszonyok

Véleményünk szerint látatlanban árat meghatározni felületesség, mégis, tájékoztató jelleggel az alábbiakban láthatja, milyen költségekkel lehet számolni egy komplett kerttervezés során, családi házak kertjének tervezése esetében:

– 300 m2-ig kb. nettó 80.000-90.000 Ft

– 300-600 m2 között kb. nettó 100.000-160.000 Ft

– 600-1000 m2 között nettó 160.000-220.000 Ft

– 1000 m2 felett egyedi megegyezés alapján (1000 m2-nél nagyobb kertek esetében legtöbbször nincs szükség az egész kert részletes tervezésére, mivel a kert ilyenkor általában egy frekventált központi/ház körüli részre és egy nagyobb, egyszerűbben kialakított területre tagolódik)

 

Abban az esetben, ha nincs szükség kerttervre, mert:

– a elképzelések teljesen konkrétak

– a megépíteni kívánt kerti elemeknek, kertrészeknek csak funkciójuknak kell megfelelni (pl. egy burkolat, egy út, fix méretű támfal, stb.)

– már készült kertterv

– a terület adottságai vagy kis mérete miatt, valamint a fix elképzelések miatt csak ajánlatadásra van szükség

Ezekben az esetekben tehát kerttervezésre nincs ugyan szükség, de a megépíteni kívánt kerti elemeket, kertészeket ugyanúgy fel kell mérni, le kell rajzolni az ajánlatadáshoz/anyag- és munkadíj számításhoz. Ehhez általában 2 konzultáció szükséges, egy első felmérés és egy ajánlat megbeszélés. Ebben az esetben a konzultációk és az ajánlatadás díja 15.000 Ft/alkalom.

 

Kertfenntartási útmutató

A kert megépülte után a munka sajnos nem ér véget, sőt, bizonyos értelemben ekkor kezdődik csak a nagyobb munka. Szerencsére költségeit tekintve a kertépítéshez viszonyítva összehasonlíthatatlanul kisebb tétel, viszont a vegetációs időszakban (nálunk általában március-november) állandó költséget jelent.

Amennyiben a kert megtervezése és elkészülte után nem mi vesszük át a kertfenntartási feladatokat, a kertterv mellé kertfenntartási útmutatót adunk. Ez értelemszerűen a növények ápolását (metszését, alakítását, esetleges későbbi ritkítását, növényvédelmet) jelenti, hiszen az épített elemek ilyen szempontból másmilyen kezelés alá esnek (faburkolatok ápolása, festése, kövek impregnálása, stb.).

Az adott útmutatások fontosak, hiszen a tervezői elképzelések szerteágazóak, a növények – legyen az fa, cserje vagy egy évelő virág – sokféleképpen alakíthatóak, akár a természetes növekedésük ellenében is. Az évelők több száz faja között sok van, ami bizonyos mértékig egyedi bánásmódot igényel. A kertépítéskor használt mulcs jelentős része idővel kiváltható, hiszen a növények szaporodnak, sűrűsödnek. A fenyőkéreg pótlása néha kifejezetten kerülendő, mivel megakadályozza a kisméretű évelő növények legyökeresedését, míg a kevésbé frekventált helyeken épphogy nagy szükség lehet rá.

Érdemes nagy gondot fordítani a növényvédelemre, mivel sajnos ma már egyre gyakrabban és egyre több kártevő és kórokozó pusztítja a dísznövényeket. Sok növény hajlamos a tetvesedésre (hibiszkusz, kecskerágók, rózsák), míg mások a lisztharmatra érzékenyek (lángvirág, rózsafélék, díszzsályák, ínfüvek). A gyümölcsfák és a rózsafélék családjába tartozó dísznövények megelőlegezett védelmére külön figyelni kell.

 

Néhány példa kertterveink közül, kerttervek képekben:

 

Virágágyás tervek

 

kerttervezés, kerttervezés ötletek, kertterv, kertterv képekben, kerttervezés házilag, kerttervezés Budapest, kerttervezés rajz, kerttervezés árak, 3d kertterv, kert látványterv, kerttervezés Budapesten, irodakert tervezés, kerttervezés képek, ötletek kerttervezéshez, terasz kert tervezése, virágágyás tervek, növénykiültetési terv

Comments are closed