Könyv – Villák és kertek a Dunakanyarban

Villák és kertek a Dunakanyarban – Leányfalu

A XVIII. század végén megjelenő, és a XIX. század első felében kibontakozó villaépítkezési tendenciák elsősorban a nagyobb városokhoz és a korszakban kialakuló üdülőtelepekhez köthetőek, bár a villa, mint önálló épülettípus az ország nagyon sok településén megjelent. A városkörnyéki zöldterületek birtokbavételével egy időben a reformkorban megjelenő új társadalmi réteg, a polgárság életviteléhez és igényeihez igazodó új építészeti irányzat született. A polgárság – gazdag gyártulajdonosok, ügyvédek, kereskedők, orvosok, művészek – tehetősebb része eleinte csak a nyári hónapokban költözött ki nyaralójába, idővel azonban egyre általánosabbá váltak az állandó lakhely céljára épült villák.

Ebbe a folyamatba illeszkedik Leányfalu is viszonylag fiatal történelmével. Az 1850-es években még jórészt lakatlan, a Duna túlsó partján fekvő Pócsmegyer falu részeként szőlőültetvények, présházak és legelők voltak csak ezen a területen, mígnem az 1860-as években a pesti értelmiség – itt jellemzően művészek, színházi emberek, írók – megjelent a vidéken. Az ő munkájuknak köszönhetően jelentek meg itt az első villák, miután a régi présházakat megvásárolták és egyszerűbb kivitelű nyaralóházakká alakították.

A könyv első és hátsó borítója

A könyv első és hátsó borítója

A könyv ezt a folyamatot igyekszik bemutatni egyrészt a település általános történetének bemutatásán keresztül, másrészt az épületek és a hozzájuk kapcsolódó kertek és tulajdonosaik sorsának alakulásán keresztül. A könyvben 84 épületről és tulajdonosáról olvasható hosszabb-rövidebb leírás, 196 fekete-fehér archív és mai, színes fényképekkel illusztrálva, 134 oldalon.

Megjelenés: 2009 május

Néhány oldal a könyvből:

A téma folytatásaként a közeljövőben jelenik meg Göd (korábban: Alsógöd, Göd és Felsőgöd) település villáinak és villakertjeinek története, egy nagyobb ívű kutatási munka második állomásaként. A Dunakanyarban, pontosabban az Esztergom és Budapest közötti Duna-szakasz part menti településein ugyanis az 1800-as évek közepén-végén csaknem mindenhol megjelent a fürdőkultúra, ezzel együtt pedig a nyaralóvillák. Volt, ahol a meglévő régi település vonzotta magához a nyaralóközönséget és ennek következtében indultak el a villaépítkezések (pl. Dunakeszi, Szentendre, Verőce, Visegrád stb.), és volt, ahol az ideális természeti adottságoknak, a helyi birtokosok parcellázási tevékenységének és/vagy a vasútvonal megjelenésének volt köszönhető a villatelepek megjelenése (Leányfalu, Göd, Sződliget).

A gödi villák történetét bemutató könyv előzményeként 2014 szeptember 20-án a Gödi Almanachban jelent meg egy összefoglaló cikk a témáról. A Gödi Almanach 1994-es megjelenésétől kezdődően csaknem minden évben beszámolt az újabb helytörténeti kutatásokról. Idén, 16. számával 20 éves jubileumát ünnepelte.

A cikkről itt olvashat bővebben:

Villák, kertek, emberek – Göd helye a magyarországi villatörténet kutatásában

Comments are closed