Villák, kertek, emberek – Gödi Almanach 2014

A Dunakanyar régi villatelepeit bemutató sorozat második részeként a közeljövőben jelenik meg a gödi villákat, kerteket és tulajdonosaikat bemutató kiadvány. Ennek előzményeként, 2014 szeptember 20-án, a magyar kultúra napján jelent meg egy összefoglaló cikk a témáról a Gödi Almanach helytörténeti sorozat 16. számában.
Göd (korábban Alsógöd, Kisgöd és Felsőgöd) településen az épületek részleteiben vagy egészében 130-140 régi ház őrzi az egykori villatelep létét. Ezeken felül sok vagy teljesen elpusztult, vagy a felismerhetetlenségig átépítették, és ma már csak archív felvételek őrzik emléküket.

 

A 2014-es Gödi Almanach borítója

A 2014-es Gödi Almanach borítója

Gödi Almanach, 2014, részletek a cikkből:

Villák, kertek, emberek
Göd helye a magyarországi villatörténet kutatásában

A magyarországi villaépületek (nyaralóvillák), s a hozzájuk kapcsolódó villakertek kutatása mind építészeti, mind kerttörténeti szempontból nagyrészt feltáratlan területei a magyar kultúrtörténetek. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik viszonylag fiatal kora, hiszen a modern kori villaépület, mint jól körülírható, önálló épülettípus – az európai tendenciákat csak kis késéssel követve – a XIX. század elején jelent meg hazánkban. Kibontakozása, országos szintű térhódítása az 1800-as évek végére esik, virágzása pedig kitartott egészen a II. világháború végéig. Magyarországon 3 nagyobb földrajzi területen koncentrálódnak a villatelepek: Budapesten, a vonzáskörzetéhez tartozó Dunakanyarban és a Balaton körül főként a part menti településeken. A Dunakanyar települései közt a gödi villák mind mennyiségüket, mind pedig építészeti értékeiket tekintve jelentős területet foglalnak el ezen a palettán.
A villaépületek és a velük együtt megjelenő villakertek létrejötte a polgári réteg megszületéséhez kapcsolódik. A polgárság, mint új, önálló identitással rendelkező társadalmi réteg az élet minden területén addig nem ismert szokásokat honosított meg a mindennapokban, önálló értékrendet teremtett magának. Ezen törekvés egyik látványos kifejeződéseként értelmezhető e sajátos épülettípus és vele együtt a villakert megszületése.

De mit nevezünk egyáltalán villának? Mi a különbség a villa, a kúria és a kastély között?

A meghatározás egyik kritériuma maga a funkció: ezek az épületek elsősorban nyaraló céljára épültek, bár sok esetben a funkcióváltás az idő előrehaladtával nagyon hamar végbement, míg a XX. század fordulójához közeledve és főként az után egyre gyakoribb lett a kifejezetten lakhatás céljából épített villa. A köznyelv ma is gyakran keveri, s a szóelkerülések végett tévesen egymás szinonimájaként használja a kastély, kúria, villa szavakat. A kastély és a kúria egyértelműen az arisztokrácia és a nemesség épülettípusa, emellett jellemzően a nemesi birtok igazgatási központja, míg a villa ilyen szerepet csak ritkán töltött be. Az egykori Mayerffy kúria majd Nemeskéri-Kiss birtok is jól példázza ezt a funkciót: a nemesi család gazdaságának központját jelentette, aminek közvetlen környezetében számos melléképületet létesítettek a helyi gazdaság szerteágazó feladatainak ellátására.
A másik alapvető ismertetőjegy az építtető személye, társadalmi státusza. Döntően a fentebb már említett polgári réteg, gazdag kereskedők, bankárok, politikusok, ügyvédek, orvosok, és a művészvilág képviselőinek jellemző stílusa volt a villa. Kivételek természetesen itt is akadnak, hiszen idővel a nemesség egy része is magáévá tette a polgári értékrendet, ami építkezéseikben is megmutatkozott, míg egyes feltörekvő polgárok a társadalomban betöltött kiemelkedő szerepük igazolására kastélyt építtettek maguknak. Ez utóbbi az országban meglehetősen ritka jelenség, és éppen itt Gödön, pontosabban Ilka-majorban találunk erre remek példát: az egyre gazdagabbá és befolyásosabbá váló Schöffer testvérek itt építtetik fel a társadalmi reprezentáció csúcsát, a neobarokk kastélyt, ahol az általuk szervezett vadászatokra meghívott illusztris vendégek a legnagyobb kényelemben részesültek, ezzel is bizonyítva egyenrangúságukat a születési arisztokrácia előtt.

A harmadik fő ismertetőjegyet pedig magukon az épületeken figyelhetjük meg: az úgynevezett svájci típusú villák esetében például elmaradhatatlan az ókori mintára oszlopos előcsarnokot imitáló favázas, legtöbbször faragott díszítéssel ellátott veranda, ami az épületből a kertbe történő átmenetet hivatott szolgálni, egyúttal a szabadtéri pihenés és szemlélődés fő helyszíne is. Gödön ez a típus kevésbé vált elterjedté, a néhány archív képen látható példák is jórészt megsemmisültek. A Szent István utca egyik épületénél azonban ma is láthatunk egy szép példát erre a típusra.

Ha fatornác nem is készült sok Gödön, az épületek oromzatának fafaragású díszítéséré számos szép példát találunk ma is. A Floch-típusvillák Bajcsy-Zsilinszky Endre utcai csoportja, és egy velük rokon épület a József Attila utcában remek példa erre.

Az idilli, festői összképet erősíti a kisebb-nagyobb „kilátótorony”, aminek tetőzete is általában díszített, világítóablakokkal tűzdelt. Jellemző továbbá az igényesen kivitelezett kovácsoltvas- és bádogos munkák jelenléte. Erre tökéletes példa a Tost-Wigner-villa romantikus, historizáló díszítőelemeivel, zömök tornyának finoman megmunkált csúcsdíszével.
A villák stílusáról leginkább mégis az mondható el, hogy azok az építészeti stílusáramlatokkal párhozamosan korszakonként változtak: megjelenésükkor a Magyarországon egyeduralkodó klasszicizmustól a romantika és a historizmus kevert formavilágán át a szecesszió, majd a modern irányzatok is megalkották a maguk villaépületeit, s velük együtt a hozzájuk illő kert formavilágát.

Képi források

A villák kutatásához szorosan kapcsolódik a kerttörténeti kutatás, hiszen a tervezett, egykor tudatos művészi szemlélettel létrehozott, vagy legalább valamilyen értékes tárgyi emléket (díszes kutat, medencét, szobrot, kerti pavilont stb., s az ezeket keretbe foglaló, tudatosan alakított térszerkezetet) magában rejtő kertekre önmagukban rátalálni ma lehetetlen, de legalább is nehezebb és hosszadalmasabb feladat lenne. Noha az értékek sok esetben ma is ott lapulnak, a növényzet változása, a kert amortizációja miatt legkönnyebben az épületeken keresztül bukkanhatunk nyomukra.

A villakertek kutatása hálás és egyre népszerűbb témája a tájépítész szakmának, hiszen az egyik „tájépítészeti alaptézis”, vagyis az épület és a kert egysége ennél az épülettípusnál jelenik meg a mai gondolkodás számára leginkább befogadható, emberi léptékben.

Hálás téma, mert a kutatás sok képi forrásra támaszkodhat, amik történeti léptékben nézve a nem túl távoli múltba nyúlnak vissza. Jellemző források például a képes levelezőlapok, amik a XIX. század második felében váltak divatossá, és népszerűségük töretlen maradt még a II. világháború után is. Volentics Gyulának a közelmúltban megjelent könyve, a Mesélő gödi képes levelezőlapok tiszta képet mutat a korabeli nyaralótelep pezsgő életéről. A települések helytörténeti anyagai szerencsés esetben gazdag forrást vagy legalábbis fontos kiindulási pontot jelentenek az ilyen típusú kutatásnál. Göd ebből a szempontból is példaértékűnek mondható, hiszen a most már 16 kötetes Gödi Almanachban lévő több száz cikk és tanulmány a villák történetéről is rengeteg adattal szolgál. Az ilyen és ehhez hasonló kiadványok szinte bármilyen témában a települést kutatók munkáját nagyban segítik.

Az elsődleges országos gyűjtemények (levéltárak, térképtárak, könyvtárak) mellett értékes anyagok kerülnek elő a helyi – vagy a településekről elszármazott – lakókkal folytatott beszélgetések során. A fiók mélyén lapuló családi fényképalbumok még ma is meglepően sok „kincset” rejtenek, amik az épületek és kertek történetének feltárása mellett a helytörténeti gyűjteményeket is gazdagítják.

Villák

A Gödi Almanach köteteiben eddig közel 30-35 villáról esett szó, jelent meg hosszabb rövidebb leírás, került elő archív fotó vagy régi képeslap. Az alábbiakban néhány olyan épület bemutatása következik, amik eddig a nagyközönség számára jórészt ismeretlenek voltak.

Bischoff házaspár utca 11.
A nyaraló a falán elhelyezett tábla szerint 1935-ben épült, Sütő Endre alsógödi építőmester munkája, tervezője Erhardt Ernő budapesti építész. A jellegzetes, bauhaus stílusú, egyszerű modern formáihoz stilizált virágmotívumokkal társuló zsalugáteres ablakok szokatlan, mégis harmonikus egységet alkotnak. Nyugati oldalán az épület tömbjéből előrelépő oszlopos terasz az északi oldalon, az épület tömbjén belül megismétlődik, az összkép így lesz nagyon mozgalmas,
Az épült körül végigfutó alacsony támfalrendszer tervezett, modern hangvételű kertre utal. A kis területen viszonylag nagy szintkülönbséget a támfalak szétosztják, mindez az épület kiemelését, a szabad rálátást, egyben az épületből való szabad kilátást is szolgálja.

A Kalafut család tagjai a villa előtt az 1970-es években

A Kalafut család tagjai a villa előtt az 1970-es években

Az épület mai képe

Az épület mai képe

 

Rákóczi utca 132., Pap-Bozóky-villa
Pilismaróti Bozóky Gyula nyugalmazott vezérkari ezredesnek és családjának a trianoni döntés következtében Romániához csatolt Nagyváradon ellehetetlenült helyzete miatt el kellett hagynia otthonát, így Magyarországra menekültek, ahol Felsőgödöt választották új otthonuknak. Ahogy a Budapest környéki településekre, így Gödre is sokan érkeztek Erdélyből s a Felvidékről is. A család a 270 m² alapterületű villát építtetőjétől, dr. Pap Dávidtól vásárolta meg, ahol a család egészen 1991-ig, az ezredes fiának, Györgynek haláláig élt. Bozókynak vezető szerepe volt abban, hogy 1923-24-ben felépülhetett a felsőgödi katolikus templom, emellett a helyi társasági élet más területén is tevékenyen részt vett. A villa nem kerülhette el az államosítást, de a beköltöztetett családok mellett a tulajdonosok is a házukban maradhattak. Bozóky ezredes 1954-ben, özvegye, Mártonffy Gabriella 1978-ban hunyt el.
Az épület alagsora erősen kiemelt, emiatt az épület emeletesnek hat. Magas kőlábazata, masszív tetőzete miatt robosztus megjelenésű. Nyugatra néző főhomlokzatának két oldalrizalitja széltében is kilép az épület tömbjéből, íves középső nyitott teraszt fognak közre. A villa teljesen szimmetrikus. Tetőteréből keskeny kilátóterasz nyílik.

A Bozóky-villa főhomlokzata az 1940-es években

A Bozóky-villa főhomlokzata az 1940-es években

Kertje eredeti mérete megmaradt, ez 580 □ öl, cc. 2000 m²-es területet jelent. Az ezredes unokája, Siegler Péter elmondása szerint Bozóky Gyula nagyon szeretett kertészkedni, ami munkát csak lehetett, maga végzett el. A korabeli kerti idillt a leírásnál azt hiszem, jobban szemlélteti az alábbi 2 kép.

A Bozóky-villa kertje az 1940-es években

A Bozóky-villa kertje az 1940-es években

A Bozóky-villa kertje az 1940-es években

A Bozóky-villa kertje az 1940-es években

 

Bajcsy-Zsilinszky utca 8., Bassa-villa
Floch villaépítkezésének második típusára példa a Bajcsy-Zsilinszky utca 3 épülete, emellett még a József Attila utcában áll(t) 4 hasonló, melyek közül egy látható még közel eredeti formájában. Tulajdonosa 1915-be Bassa József. Építési ideje az 1900-as évek első éveire tehető.
Az összetett alaprajzú épület utcai, eklektikus homlokzata a legdíszesebb, ajtó- és ablakkeretei stukkódíszekkel készültek. Legszebb része az oromzat lomfűrésszel készített fadíszítése. A többi oldal egyszerűbb, díszítés nélküli, csak az északi oldal bejárata felett készült egy férfifejet formázó stukkó (ezek a többi társán is megtalálhatóak). A bejárat előtt félköríves záródású, 2 oszlop által tartott kis tornác készült. Az épület eredeti formájában áll, bár kissé leromlott állapotban van.

 

Az épület főhomlokzata a Bajcsy-Zsilinszky utca felől

Az épület főhomlokzata a Bajcsy-Zsilinszky utca felől

 

Bajcsy-Zsilinszky utca 15., Weisz-villa
Első ismert tulajdonosát Weisz Gyulának hívták. Az épület a harmadik Floch-villacsoport legszebb darabja. Eklektikus stílusban épült, leghangsúlyosabban klasszicizáló elemekkel. A szimmetrikus homlokzat üvegezett teraszát 6 eklektikus fejezetű oszlopsáv díszíti. A fő falsík 2-2 ablaka téglaberakással készült, félköríves záródású, a többi oldalon egyenes záródásúak. A tető alatt 2 keskeny párkány fut körbe az épületen, a falak egésze is körben sávozott. Ablak- és ajtókeretei, visszafogottan színezett üvegablakai is eredetiek.
A kertben néhány idős fekete- és lucfenyő található. Telke egykor a szomszédos utcáig ért, ami már csak az épület szűk környezetét öleli körbe. Itt állt egy kis kertészház, ez mára eltűnt.

Az épület mai képe a Bajcsy-Zsilinszky utca felől

Az épület mai képe a Bajcsy-Zsilinszky utca felől

 

További képek:

 

Még több, a Dunakanyarban lévő villát láthat ide kattintva a PANORAMIO-n!

 

villakertek Göd, kerttervezés Göd, kertépítés Göd, villák a Dunakanyarban, villakertek, kerttörténet kutatás

Comments are closed